4. fejezet

Titkok

Kicsit késve de meghoztuk a negyedik részt:))
Vicky szemszöge*
Rájöttünk, hogy honnan ismerős: ő az a Jenna aki bezárt minket a kroptába. Ő is felismert minket, de nem szólt semmit.
-Szia Louis vagyok! Ő Harry, Niall, Zayn, Katerina és Vicky!
-Szia Jenna rég láttalak! - mondtam
-Szia Vicky!
-Ti ismeritek egymást? - kéredzte Liam
-Kate eljösz velem a mosdóba?
-Igen!
Elindultunk a mosdó felé. Kate vicsorgott.

-Ezt nem hiszem el. -mondta Kate
-Én se, de nyugodj meg!
-De nem tudok!- kiabálta
-Jó, de próbálj meg!
-Oké, de légyszi menjünk haza.
-Oké!
Kimentünk és oda mentünk a fiúkhoz és közöltük velük, hogy megyünk haza. A kocsiba Jennáról beszéltünk.
-Nem hiszem el, hogy Liam pont egy ilyen kígyót talált magának!- mondta idegesen Kate
-Hát van ízlése az biztos! Stefanak és Damonnak mondjuk el, hogy találkoztunk Jennával?
-Persze!
Haza értünk, Damon persze már várt minket.
-Mi van, hogy ilyen hamar haza értettek? Rá untatok a fiúkákra??
-Fogd be!! -kiabálta idegesen Kate.
-Mi baja van?-fordult felém Damon.
-Megjelent Jenna!
-Az ki?
-Akit meg kért Alarich és Jhon, hogy zárjon be minket!! Ja és azt ki hagytam, hogy boszi!!!
-Ahha! És gondolom bosszút akartok állni! Hogyan?
-Igen, de nme tudom, hogy hogyan!
Stefant jött lefelé a lépcsőn és természetesen mindent hallott.
Katerina szemszöge*
-Hát végülis nekem van egy ötletem!-mondtam
-Halljuk! -mondta Stef.
-Tarthatnánk egy bulit, itt a házban! És... - Damon közbe szólt!
-Álljon meg a menet! Ez a mi házunk Stefánnal és nem adtunk rá engedélyt, hogy bulit rendezettek!
-Oké! De azt legalább elmondthatom, hogy mi a tervem?
-Mondjad!
-Köszönöm! Szóval át hívjuk őket Jennával együtt, Jennát bekeritjuk és kifagatjuk!
Miután elmodtam a tervemet senki sem mondot semmit! Csak némán ültek és bámultak rám.
-Na... nem mondtok semmit?? - Ekkor Vicky felállt.-
-Nekem tetszik! És ha a fiúk is beleegyeznek elkezdhetjük a "felkészülést". -Stef is felállt
-Felőlem mehet!
Ezután minhárman Damonra néztünk:
-Damon?
-Felőlem!
-Kösszi!-mondta Vicky
-Oké! Akkor hnapelmegyek a fiúkhoz meghívni őket és megmondom Liamnek, hogy Jennácskát is hozza!- mondta Vicky
-És pont te akarsz menni??
-Csak úgy!
-Oké akkor te mész! Én pedig rendelek kaját meg piát!
-És mi mit csináljunk? -kérdezte Stef.
-Vegyetek díszeket és díszitsétek fel a házat!
-Oké!
Vickyvel felmentünk a szobámba.
-Nos akkor mikor mondod el, hogy miért utáljátok egymást Daonnel?
-Most nem, mert Damon úgyis feljönne, hogy nem igaz amit én mondok. - próbáltam elkerülni ezt a témát. Nem akartam, hogy Vicky megtudja, hogy mi a szítu Damonnel, igaz egyszer úgyis el kell mondanom neki, de inkább később.-De most megyek sétálok egyet.
-Oké.
Damon szemszöge*
Vicky lejött és leült mellém a kanapéra.
-Szóval a drága hugikát nem mondja el, hogy mi van közte és köztem.
-Igen... de mi közzöd hozzá?
-Semmi, de... és elmondthatom ha szeretnéd.
-Kössz nem !
-Te tudod!- És elindultam a szobámba mikor Vicky utánam szólt.
Vicky szemszöge*
-Várj!
-Igen? Mégis csak mondjam el?- Fordult vissza Damon.
-Igen!
-Oké a lényeg az, hogy...-és akkor betopantt Kate: Mintha direkt csinálta volna.
-Ezt nem hiszem el!
-Mi az? Na mindegy, fent leszek!
-Várj!!
-Gyere le!- parancsoltam rá
-Oké!
-Ülj le!
Ekkor Damon állt fel. Elkaptam a karját és vissza dobtam a kanapéra.
-Itt maradsz!
-Oké!!
-És most elmondjátok, hogy mi ez a háború köztetek! Kate??-fordúltam Katerinához.
-Emlékszel ki változtatott át??
-Nem mivel aludtam+ a kíntol nem láttam semmit.
Damon felállt..
Én voltam-rántotta meg a vállát.

-Mi???
Ideges lettem és a kezénél fogva kirángattam a kertbe és " elrepítettem" kb 3 méterrel arrébb.
-Nyugodj meg!-szaladt oda Katerina és segített felállni Damonnak.
-Nem tudok!! Nem akartam szörnyetek lenni és ezt te pontosan tudod Katerina..-Oda mentem Damonhoz és felpofoztam.
-Állj le!!-jött ki Stefan a nagy zajra és lefogott.
-Sajnálom de bosszút akartam állni Katen-magyarázkodott Damon.
-De miért?? És ha Katerinán akartál bosszút állni akkor mégis miért én ittam meg ennek a levét??
-Amikor még jártunk..és elméletileg szerettük egymást..megölte az apámat.
-Mi?? Kate ez igaz??
-Hát..öhmm..igen.. Elakarta mondani mindenkinek hogy vámpírok vagyunk.
-Jaaa és az a megoldás hogy megölöd.?? Na jóó ez nekem sok.
Felszaladtam sírva a szobámba és magamra zártam az ajtót. " kedves naplóm! Nem tudom mit tegyek!: Kiderűlt hogy a lakótársam változtatott szörnyeteggé. A húgom meg megölte Damon apját. Én ezt nem bírom"-írtam a naplómba...kopogtak
-Vicky bejöhetek?? Stefan vagyok
-Igen gyere
-Jól vagy???
-Nem!!
-Gyere ide.-átölelt és letörölte a könnyeimet és megcsókolt...én pedig gyorsan ellöktem magamtól.
-Ezt kérlek ne..
-Sajnálom-viharzott ki.....
By: Vicky